Akit érdekel egy kis "atlétika", leírom idei egyetlen ilyen versenyemet:
Az ob előtt a terv az volt, hogy 6-ba kellene kerülni valahogyan, de kemény lesz nagyon. Aztán már az elején kiderült, hogy ez nem amolyan kolbászolás lesz mint tavaly: akkor Reziboy (Rezessy Gergely) és Ténégyzet (Tóth Tamás csapattársam) elmentek az elején, és 70p-es félmarcsival gyilkolták le magukat, mi meg 72,5 perccel követtük őket egy 4-es bolyban.
Idén a nagy szél és a Plus maratonok történetének legkeményebb pályája óvatosságra intett mindenkit, valamint a mezőny is sokkal erősebb volt mint tavaly: ugye 3-an is jobbat futottunk, mint akkor Ténégyzet, és mögöttük is jóval szorosabb volt a verseny!
Szóval félmaratonig valahogy elvonszoltam magam, amiben nagyban közrejátszott, hogy Józsa Gábor kísért bicajjal, és tartotta bennem a lelket és a szénhidrátot. A fordulónál viszont egyértelmű volt, hogy én mozgok a legrosszabbul, mindenem fájt, és Berecz mozog a legjobban. A verseny előtt a fél fizetésemet ráraktam volna, féltávnál már az egészet sem sajnáltam volna.
Végig az utolsó helyen vonaglottam, aztán szépen lassan tűntek el a lemaradó emberek: be is akartam szólni féltávnál, hogy: hejj, lesz még itt leszakadás! Ugyanis 71:20 volt a kezdet, ami szerintem eléggé erős, és tudtuk, hogy a tomboló szél legjava még hátravan, a második fele keményebb lesz!
Végül is maradtunk 5-en, amikor is Reziboy először robbantott: mindenki lereagálta, csak Berecz nem. Ekkor még mindig jól mozgott. Én meg beálltam mögé, mert sejtettem, hogy nem akar ilyen váltogatásba belemenni, hanem egyenletes tempóban mindig felfut rájuk, kímélve az erejét. Erre beszól nekem: "Menjél velük, én kiállok..."
Egy világ omlott össze bennem, de az is biztos volt, hogyha nem történik a maradék ~8km-en valami, akkor megvan a dobogó!!!!!!!
Végűlis ami történt: a mezőny egyre fáradt, és gyengült, én meg továbbra is stagnáltam a "veszett rosszul érzem magam" szindrómában... (Ez az Ágoston Zoli-féle "mint akit megrugdaltak!" életérzés)
Végül Reziboy megkezdte az aznapi fartlek edzését, ~12*100m-t tervezett be, amivel egyetlen egy dolgot ért el a szembe szélben: megszakította saját magát :o Azért egy ilyen rutinos maratonistától ez fura!
Ami még döbbenetes volt: hogy mennyire nem képesek felmérni az emberek a fizikai képességüket: mindenki vagánykodott, vezetett, beleváltogatott, otthagyta a bandát, ahelyett, hogy megbújt volna mint én. Így értük el azt a szitut, hogy Biri Feri is lemaradt, de ott volt a sarkunkban.
Asenafi úrfi a 39-es km táblánál beparázott, hogy Biri feljövőben van, és két kézzel taszított a kocogó Reziboy elé, hogy vezessek már én is pár métert. Hát előreálltam, és toltam. Nem érdekelt semmi, csak a bajnoki ezüst: Birit távol kellett tartani! A mögöttünk tekerő biciklisek és a közönség "gyerünk Feri!!!" kiáltásai biztosra vetették velem, hogy ott van valahol, de nem néztem hátra.
A 41. km-nél leszakadt kicsit Rezi és Asenafi úrfi, ekkor merült fel bennem, hogy mekkora poén lenne, ha én nyerném meg a versenyt! De sejtettem, hogy ez így túl egyszerű lenne.
A végére kicsit kiengedtem, fáradt voltam, és elégedett: Reziboy megkezdte a hajrát 400-al a vége előtt, és elment mellettem Asenafi úrfival. Én tisztes távolból szurkoltam Rezinek, akinek végül sikerült az, amit ő maga sem gondolt volna szerintem. Szép futás volt tőle, én meg talán még nem készültem fel a győzelemre. Túlságosan is pocsék
volt ez az év, minden összejött ellenem, és ezzel a végeredménnyel helyreállt a világ rendje, úgy éreztem. Új egyéni csúcs!
Egyébként a verseny előtt még kacérkodtam a gondolattal, hogy megnyerem, és végleg visszavonulok. Így talán egy kicsit ez a kapu résnyire nyitva maradt, de nem hiszem hogy lesz erőm még egy felkészülésre. Azért poénnak jó volt ez a verseny, valamint a Vasas ellen is ismét meccselhetett a MISI!
Azt sajnálom, hogy Józsa Gábor nem indult el, de majd jövőre! Rezit meg egyébként nem ismerem, csak egyszer aludtam vele egy versenyen, de aki hallott már róla, az tudja, hogy teljesen máshogy áll hozzá a futáshoz, mint én. Ő a vérprofi ágat képviseli, habár már ő sem a régi... De biztosan jobban örült annak az aranynak, mint én tettem
volna. Ez volt neki az 5. bajnoki címe maratonon...
Egyébként a MISI most eléggé rosszul áll ezüstérmekből, és büszke vagyok rá, hogy kettővel is gazdagíthattam őket :-)
Na még annyit röviden, hogy idén már ez volt a 3. hajrávereségem, majdnem 150.000 Ft összesen a buktám :o Szóval igenis megérné résztávozni! Az utsó 1000m-em 3:11 lett, erre jött rá egy 38 msp-es 195m a legvégén. Ez nem az a "nagyon gáz" teljesítmény, de mint látható, nem is feltétlenül elég: Reziboy el tudott kattanni, és szumma 6 msp-et vert rám: mivel volt ~2msp előnyöm 400-al a vége előtt, ezért 8 msp-el volt gyorsabb a legeslegvégén. Repülők! Mindig ezt mondogatta az edzőm, sajna a tavaly több mint 1000 (!) repülőből idén semennyit sem csináltam a térdem miatt :-(
Hát "röviden" ennyi. Mostmár jöhet az ENOB!
Én
