Téli edzőtábor 2010, csak elszántaknak

Az edzőtábor ebben a modern korban a számítógép képernyője előtt kezdődik, ki kell választani a lehetséges, megközelíthető terepeket, térkép kivágatokat, majd pályákat kell tervezni. Az idei (itt most 2010-re gondolok) koncepciónk az utánpótlás technikai képzésére irányult, ehhez négy terep a Pap-völgy (Kőhányás), Gém-hegy északi része, Gránás és a csákvári Kastélypark lett kiszemelve. Ezek olyan terepek, amelyek gyalog, illetve busszal Gántról könnyen megközelíthetők. Mivel a felnőtt korosztály aktivitása erősen csökkent, nekik külön pálya alig lett tervezve. Bár aki nagyon sokat akart futni megtehette, a sok rövid pályából 10 km feletti adag is összegyűjthető volt. (A 2. edzésre Csákváron 24 pályát köpött ki Somek nyomtatója.) A előzetes tervezés után terepbejárás, stekkelés következett, volt hogy zuhogó esőben, vagy fagyos hómezőkön. Az első edzések ellenőrzőpontjait 27-én hétfőn délelőtt vezettem fel (hú! micsoda szakzsargon, pedig csak a pontokat jelölő bóják, szalagok kerültek a stekkekhez.). Idén a tervezett 12:30-as kezdésre még oda is értem a rajthoz, volt időm átöltözni és elővenni a kinyomtatott térképeket. S lassan szállingóztak a 2 km-re levő Gántról az edzés részvevői, végül ezen a napon 25-en próbálkoztak a pap-völgyi terep legyőzésével. Mivel a létszám ellenőrzéskor senki nem hiányzott, ez a többségnek sikerült is. Egyeseknek azért apróbb gondjai akadtak néhány ponttal, de az esti pályaelemzés lehetőséget adott az elméleti javításra.
Kedd délelőtti edzésre tovább bővült kis csapatunk, megérkezett Kati, Vanda, Janka és Zsuzsi is. Kellemes mínusz 10-12 fokos hideg időt ígértek délelőttre. Valahogy így is indult. Reggeli után jégvakarás a turistaház előtt parkoló autókról, s már indulhattunk is! Már Csákvár felé csúszkáltunk az úton, mikor Somek 9 óra 01 perckor telefonált merre vagyunk, mert ő már ott didereg a parknál:Nyugtatgattuk, hogy csak várjon, mert érkezünk, s tényleg! bár a csapat egy része előbb a kastély bejáratánál várakozott, hála a mobiltelefóniának csak összegyűltünk.
A társaság kicsit dideregve (no nem a feladattól, hanem a -12 foktól) hallgatta elképzelésemet az edzés lebonyolításáról, de mint a képen is látható Hervig még a kesztyűjét is elrakja a Péntek Matyival folytatott párharcra készülve.
Bezzeg Pápai Tomi még napszemüveget is vett, a következő feladat előtt, (vagy már az elejétől rajta volt?) Pörgős, kemény edzés volt kis mocsárjárással, lónyom követéssel ( ki a lovat, ki a lovast).

Az 1,1 km és 1,8 km között változó pályák nem voltak túl nehezek, de a 3., 4. pálya után, mint Vanda arcán is látszik már nem csak öröm volt benne:
Kedden, ebéd után útvonalkövetés volt a feladat Pap-völgy ÉK-i részén. Elég nehezen indult neki a társaság, de sötétedésre és a szürkületi vadászat kezdetére mindenki kiért az erdőből.
Esti vacsoránál a Vértes vendéglőben Dani elé külön kellett egy tányért keresni, hogy látszódjon kaját is kaptunk, mert a nehéz nap után a fiúk már a repetát is eltüntették:
Szerdán délelőtt Gránás volt napirenden.

Dani és Ádám még a futás előtt:
Délután jött Gém hegy, Zsuzsi és Ádám már a térképpel:

Kicsit későn indultunk a déli gulyás leves és fánk hegyek után erre a magasabb hegyre, így az összes tervezett pálya lefutása nem sikerült, de a téli naplemente ezen a nap is szép volt:

Csütörtökön újra Pap-völgy volt soron, könnyített változatban, a térképről a felesleges dolgokat lehagytuk:

Bár a domborzati fázisra tervezett pályákon nem volt sok szint 225- 230 méterrel megoldható volt a feladat, a meredek vértesi oldalak sokak számára riasztóak voltak, nem úgy Ádám és Dani, akik váltott vezetéssel, nem mondom, hogy végig rohanták, de megoldották a feladatot.
Zárjuk egy csoportképpel a bejegyzést:
Fotók: Pózna Edit, Árva Kati